Hajháló és világháló, avagy Háziasszonyok a neten című webkonferencia 1. része

Egy nőnek fokozott az igénye arra, hogy a karrierje építésén kívül szeretetteljes kapcsolatokat ápoljon. Az első és legfontosabb kapcsolatot: önmagával.
A nő egyik legfontosabb kelléke a – lakás több pontján is megtalálható – tükör. Az én életemben is fontos szimbólum:

• A kamaszoknak tartott mentálhigiénés foglalkozásaink neve „Tükörkép” volt.

• Az osztálytermem falán is állt egy tükör a következő felirattal: „Nevettél már ma?”

• Facebookos bemutatkozó szövegem: „Sokszor menekültem a mesékhez, mert gyógyítottak. De hiába volt szimpatikus a rút kiskacsa elmélete, mert magam is elhittem, hogy nem a megfelelő családba születtem, és belőlem is gyönyörű hattyú lesz egyszer… De mi van akkor, ha én abban a történetben nem a kiskacsa vagyok, hanem a kacsamama, egy másik hattyú, vagy akár a víz, ami tükörré változva megmutatja az igazi valónkat?!”

• A gyémánttá avatásom napján egy tükröt adtam körbe: „Ő az, aki felelős a te egészségedért és sikeredért.”

• Az utóbbi időszak legkatartikusabb élménye is a tükörhöz kapcsolódik: egy Bánhidi-tréning után otthon, a tükör előtt, a meztelen tükörképemmel kellett elhitetni, hogy „én szeretem magam”.

A mostani előadásommal kapcsolatban is eszembe jutott:
• BARÁTSÁGBAN VAGY A TÜKRÖDDEL? (otthon, hajhálóban)
• AZ VAGY, AKINEK MÁSOK MONDANAK? (világháló)
Ha ismered, elfogadod, talán még szereted is azt, akit a tükörben látsz, nagyobb önbizalommal lépsz ki a nagyvilágba is.