+36202538924

Semmi nem változtatja meg jobban az életünket,
mint az önmagunknak feltett kérdések.
Greg Leroy

Kérdéseket fogok föltenni. Szemérmetlen, provokatív, elgondolkodtató kérdéseket. Nem tanítónénis kérdéseket, és nem is nekem kell ezekre válaszolnod.

Tudd, hogy ezekért nem jár ötös, sem feketepont… nem lesz jó kérdésre adott jó válasz… vagy bármilyen kérdésre adott rossz válasz. A Te válaszaid lesznek önmagadnak. A Te kérdéseid… amiket talán már meg is fogalmaztál… vagy ezután fogsz föltenni magadnak. Tudod: Nincs rossz kérdés… csak föl nem tett kérdések vannak.
Lesznek kérdésnek látszó felkiáltások és kijelentésnek álcázott kérdések.
Például olyanok, mint a két kedvencem:

i am

Ki, ha én nem?!
Mikor, ha nem most?!

rain

Esik az eső, örülök neki.

Hol itt a kérdés? Hát éppen ez az! Ha nem kifejezetten kérdőszóval kezdődik a mondat – nem tudod előre, mi lesz a végkifejlet. Ez teret enged a játékosságnak. Éppen az a célom, hogy elgondolkodtassalak és arra kérjelek, hogy kérdőjelezz meg mindent. Azt is, amit mondok, azt is, amit kérdezek!

spanyol kerdes

Tudtad-e, hogy a spanyolok a kérdő mondat elején egy fordított kérdőjellel már előre jelzik, hogy mire számítsunk? A kérdő- és a felkiáltójelet nemcsak a mondat végére kell kitenni, hanem az elejére is, méghozzá 180 fokban megfordítva. Ráadásul a nyitójel mondat közben is elhelyezhető, ha annak csak egy része tartalmazza a kérdést vagy a felkiáltást.

Mi az, amit az esős mondatban nem kérdőjelezhetek meg: Az esik az eső. Esetleg visszakérdezhetek: Esik az eső? Igen, ha örülök neki, ha nem.

Így hogy hangzana: Esik az eső, örülök neki? Igen, még az is lehet, hogy örülök, csak eddig nem figyeltem rá.

eső

Egy régi mondás szerint „Meg tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.” A kérdésfeltevések sokat segíthetnek ebben.
Segíthet az a szókrátészi bölcsesség is, amit Müller Péter így foglalt össze:

Mielőtt beszélni kezdünk, érdemes megfontolni,
hogy amit mondani akarunk, igaz-e, lényeges-e, jóindulatból fakad-e?!
Müller Péter

Az ókori Görögországban Szókratészt nagy becsben tartották tudása miatt. Egy nap egy ismerősével futott össze az utcán, aki azt mondta:

– Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról?

– Várj egy pillanatot! – válaszolt Szókratész. Mielőtt bármit mondanál, szeretném, ha megfelelnél három kérdésre. Ezt hívják a tripla szűrőnek.

Az első szűrő az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit mondani akarsz igaz?

jó

– Nem. – Válaszolta az ember. – Éppenséggel csak hallottam róla, és…

– Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy igaz-e vagy nem.

Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog?

szókrátész

– Nem, épp ellenkezőleg…

– Szóval – folytatta Szókratész – valami rosszat akarsz mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz.

Semmi baj, még hátravan a harmadik szűrő: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?

hasznos

-Nem igazán.

-Nos – vonta le a következtetést Szókratész – ha mondani akarsz nekem valamit, ami nem igaz, nem jó és nem is hasznos, miért mondanád el egyáltalán?

Tehát:

Mielőtt beszélni kezdünk, érdemes megfontolni, hogy amit mondani akarunk, igaz-e, lényeges-e, jóindulatból fakad-e?!
Müller Péter